A száraz, kopár tél a célegyenesbe érkezik és szállingózni kezd a hó. Egy pihe (inkább magányos kis foszlány, mint kecsesen öntudatos balerina-pehely) finoman kényeskedve ereszkedik alá, szinte halljuk csendes ujjongását, ahogy egyre többet pillant meg a lenti világból. Végül egy kislány kitátott szájában landol, aki nagy lendülettel kapja be, mint aki teljesen és véglegesen foglyul ejtette a tétova kezdetet.